Az 1945 utáni szabadművelődés formái mind Borsodban, mind pedig Abaújban illetve Zemplénben rendkívül gazdag kulturális életet jelentettek. Az ehhez tartozó művelődési formák az előadás, kiállítás, irodalmi estek, nyári táborok, tanfolyamok voltak. A MANDORLA Egyesület az iskolai keretek közül kimaradt témákat kívánta és kívánja bemutatni a közönségnek. A témák között egyaránt megtalálható a magyar és az egyetemes organikus műveltség számos területe, így a magyar őstörténet, a szakrális néprajz, a művészettörténet számos fejezete (népművészet, ősi művészetek), a szerves építészet, vagy a valláskutatás, a keresztény hagyomány keleti elemei és szimbológiai vizsgálata, illetve az ún. "határterületek", mint az asztrológia, természetgyógyászat, vagy az ezoterika egy-egy kevéssé ismert ága. Ezt egészítik a nyári hónapokban megszervezett táborok, melyek helyszíne a romániai Külsőrekecsin (Moldva).
A MANDORLA Egyesület eddigi működése alatt közel 400 kulturális rendezvényt, így előadásokat, kiállításokat, előadói esteket, népfőiskolákat, koncerteket, bemutatkozó esteket szervezett. Ezek helyszíne önálló ingatlan hiányában a kezdeti időkben a miskolci Zrínyi Gimnáziumban volt. 1995-től a Földes Gimnáziumban zajlottak az egyesületi estek, 1999-től 2004-ig főként a Miskolci Szimfonikus Zenekar székháza, az ún. Malom nyújtott helyet a rendezvényeknek. Az egyesület Miskolcon kívüli bemutatkozó estjeinek eddigi helyszínei: Ózd, Szikszó, Onga, Encs, Rozsnyó (Szlovákia), Gráz (Ausztria). Az egyesületi programok szeptembertől júniusig zajlanak heti, kétheti rendszerességgel.
1998-tól 2003-ig az egyesület tagjainak szervezésében működött a moldvai Külsőrekecsinben nyári anyanyelvi tábor, ahol 80-100 csángó-magyar gyermek tanulhatott magyarul írni és olvasni., A nyári táborban részt vevő csángó gyermekek kézműves mesterségekkel és közösségi játékokkal ismerkedhettek meg. Az oktatói gárda 6-8 főből állt, akik nyaranta két- három hétig tartózkodtak Moldvában. 2003 után más, főként helyi szervezetek vették át a moldvai csángó gyermekek képzésének munkáját, folytatva az egyesületi tagok megkezdett tevékenységét.
Az egyesület taglétszáma 40 fő, melyben különféle szakmák és korosztályok képviselői találhatók meg. A működés anyagi feltételeit a tagok befizetései, a rendezvények bevételei, a különféle pályázati támogatások (például: NCA, NKA, Mecénás Alap, GYISM, stb.) és az adó 1 %-ából befolyt összegek teszik ki.
2002. végén az egyesület csatlakozott az Örökség Népfőiskolai Szövetséghez, a hasonló orientációjú szervezetek országos közösségéhez.
Az elmúlt több mint egy évtizedben az egyesület számtalan hivatásos és amatőr kutatóval állt kapcsolatban, akik témák és kutatási eredmények hosszú sorát osztották meg a közönséggel. A tagok közül többen foglalkoznak egy-egy közérdeklődésre számot tartó téma kutatásával, akik rendszeresen bemutatkoznak az egyesületi esteken, előadások formájában.
Az elmúlt 32 év során az egyesületnek a magyar és az egyetemes művelődéstörténetnek és műveltségnek rendkívüli gazdaságát sikerült bemutatni, melyek mind a mai napig telt házas esteket jelentenek.