A MANDORLA Közművelődési Egyesületet 1991-ben hozták létre miskolci fiatalok azzal a céllal, hogy érdeklődésüknek megfelelő kulturális programokat szervezzenek. Az egyesület két évtizedes működése alatt Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint határokon túl rendezett kulturális esteket és programokat, melyekkel az egykori szabadművelődés hagyományait igyekezett újjáéleszteni.

 

Az 1945 utáni szabadművelődés formái mind Borsodban, mind pedig Abaújban illetve Zemplénben rendkívül gazdag kulturális életet jelentettek. Az ehhez tartozó művelődési formák az előadás, kiállítás, irodalmi estek, nyári táborok, tanfolyamok voltak. A MANDORLA Egyesület az iskolai keretek közül kimaradt témákat kívánta és kívánja bemutatni a közönségnek. A témák között egyaránt megtalálható a magyar és az egyetemes organikus műveltség számos területe, így a magyar őstörténet, a szakrális néprajz, a művészettörténet számos fejezete (népművészet, ősi művészetek), a szerves építészet, vagy a valláskutatás, a keresztény hagyomány keleti elemei és szimbológiai vizsgálata, illetve az ún. "határterületek", mint az asztrológia, természetgyógyászat, vagy az ezoterika egy-egy kevéssé ismert ága. Ezt egészítik a nyári hónapokban megszervezett táborok, melyek helyszíne a romániai Külsőrekecsin (Moldva).

 

A MANDORLA Egyesület eddigi működése alatt közel 400 kulturális rendezvényt, így előadásokat, kiállításokat, előadói esteket, népfőiskolákat, koncerteket, bemutatkozó esteket szervezett. Ezek helyszíne önálló ingatlan hiányában a kezdeti időkben a miskolci Zrínyi Gimnáziumban volt. 1995-től a Földes Gimnáziumban zajlottak az egyesületi estek, 1999-től 2004-ig főként a Miskolci Szimfonikus Zenekar székháza, az ún. Malom nyújtott helyet a rendezvényeknek. Az egyesület Miskolcon kívüli bemutatkozó estjeinek eddigi helyszínei: Ózd, Szikszó, Onga, Encs, Rozsnyó (Szlovákia), Gráz (Ausztria). Az egyesületi programok szeptembertől júniusig zajlanak heti, kétheti rendszerességgel.

 

1998-tól 2003-ig az egyesület tagjainak szervezésében működött a moldvai Külsőrekecsinben nyári anyanyelvi tábor, ahol 80-100 csángó-magyar gyermek tanulhatott magyarul írni és olvasni., A nyári táborban részt vevő csángó gyermekek kézműves mesterségekkel és közösségi játékokkal ismerkedhettek meg. Az oktatói gárda 6-8 főből állt, akik nyaranta két- három hétig tartózkodtak Moldvában. 2003 után más, főként helyi szervezetek vették át a moldvai csángó gyermekek képzésének munkáját, folytatva az egyesületi tagok megkezdett tevékenységét.

 

Az egyesület taglétszáma 40 fő, melyben különféle szakmák és korosztályok képviselői találhatók meg. A működés anyagi feltételeit a tagok befizetései, a rendezvények bevételei, a különféle pályázati támogatások (például: NCA, NKA, Mecénás Alap, GYISM, stb.) és az adó 1 %-ából befolyt összegek teszik ki.

 

2002. végén az egyesület csatlakozott az Örökség Népfőiskolai Szövetséghez, a hasonló orientációjú szervezetek országos közösségéhez.

 

Az elmúlt több mint egy évtizedben az egyesület számtalan hivatásos és amatőr kutatóval állt kapcsolatban, akik témák és kutatási eredmények hosszú sorát osztották meg a közönséggel. A tagok közül többen foglalkoznak egy-egy közérdeklődésre számot tartó téma kutatásával, akik rendszeresen bemutatkoznak az egyesületi esteken, előadások formájában.

 

Az elmúlt 32 év során az egyesületnek a magyar és az egyetemes művelődéstörténetnek és műveltségnek rendkívüli gazdaságát sikerült bemutatni, melyek mind a mai napig telt házas esteket jelentenek.